Kívűl csak egy órát ismerünk és a szerint éljük a mindennapjainkat, mi az időbeosztást nevezzük életritmusnak de a szervezetünk másként használja ai időt. Ő okosabb mint mi, mert ő több órát is használ egyszerre. Ezeket mi ritmusoknak ismerjük. Talán ha mi is ritmusnak neveznék az órát és a szerint is bánnánk vele, jobban megbecsülnénk a  rendelkezésünkre álló időt. Talán értenénk mennyire fontos lenne egy egészséges életritmust kialakítanunk.

A zaklatott, túl stresszes, rendszertelen életmód felboríthatja nem csak a napjainkat, de a szerveink és sejtjeink ritmusát is.

Az élőlényekben, így az emberben is, többféle ritmusok működnek, amelyek szabályozzák az életfunkcióinkat és az életben maradási képességeinket.

Míg a külső életritmusunkon könnyebben tudunk változtatni, a belső sejtszíntű működések ritmusára, nem tudunk azonnal reagálni. Például a szerveink ritmusának változásaira, csak akkor figyelünk fel, ha működési zavar lép fel és tüneteket produkál. A belső ritmusaink egyensúlyban tartása rendkívül fontos az egészségünk megőrzésében és visszaállításában. Belső ritmusainkra pedig erős hatással vannak a külső tényenyezők is. Ilyenek, mint a napfény, a táplálék, a mozgás, a stressz, a hidratáció, az alvás. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a belső szerv és sejtszíntű ritmus változások is hatással vannak a külső életritmusainkra.

A belső ritmusaink megismerése és szabályozása tehát rendkívül fontos az egészségünk és az élethosszunk szempontjából is.

A szervműködés órája :

Az egyik ilyen endogén ritmusunkat jól mutatja a Kínai Szerv óra

A hagyományos kínai orvoslás és az akupunktúra szerint az emberi szervek meghatározott időrendben működnek és pihennek, mindennek megvan a maga ideje, így a táplálkozásnak, a sportnak és a pihenésnek is.

12 fő szervünk kétórás időközönként váltja egymást a munkában, s a szervórának megfelelően az energiapályákon, a meridiánokon folyamatosan változik az energiaszint.
A szervóra követésével sokat tehetünk azért, hogy egyensúlyban tartsuk az energiaáramlást szervezetünkben és megelőzzük a betegségeket és belső harmóniánk felborulását.

23-1 óra között: az akupunktúra szerint az epehólyag maximumának időszaka, a szerv ilyenkor működik legerőteljesebben. Ez a magyarázata annak is, miért alszunk nyugtalanul vagy ébredünk fel éjszaka késői nehéz vacsorát követően. Az epeműködés általános zavarai is ekkor jelentkeznek legerőteljesebben.

1-3 óra között: a szervezet teljesítőképessége ebben az időben a legalacsonyabb. A máj teljes erővel méregtelenít, nem szabad tovább terhelni.

3-5 óra között: eljött a tüdő aktív ideje, amely felkészül az egész napi munkára. Légzési és tüdőproblémák – asztmás roham, a fulladás, a köhögés – ebben az időszakban jelentkeznek legerőteljesebben. Erre az esetre tartsunk ágyunk mellett egy pohár mézes vizet, s ébredés után kezdjük ezzel a napot! A férfiak nemi aktivitása ebben az időintervallumban a legnagyobb, mert ilyenkor termelődik a legtöbb nemi hormon.

5-7 óra között: ekkor működik legaktívabban a vastagbél. Ez az egészséges székletürítés ideje. Megszabadítjuk szervezetünket a salakanyagban található mérgektől, így azok nem tudnak visszaszívódni és teljesítőképességünket csökkenteni.

7-9 óra között: a gyomor leginkább terhelhető időszaka. Ekkor tud a leghatékonyabban dolgozni, ezért fontos a gazdag reggeli fogyasztása. (megjegyzem: nem sok, hanem tartalmas reggeliről van szó ) Reggelink legyen meleg folyadékban, lassan lebomló szénhidrátban  és fehérjében, energiában gazdag – a gyomor meridián kedveli a meleget. Teát vagy szobahőmérsékletű vizet, semmikeppen ne a csapból vagy a hűtőből igyuk.

9-11 óra között: a lép-hasnyálmirigy meridián maximuma, mely felelős az elfogyasztott táplálékok, különösen a cukrok feldolgozásáért. Optimális esetben az idegrendszer ebben az időszakban a legnyugodtabb, teljesítőképességünk igen magas.

11-13 óra között: a szívciklus csúcspontja, tehát a legjobb idő a sportolásra.

A déli fáradékonyság komoly figyelmeztetője lehet a szív kezdődő gyengeségének. A Távol-Keleten, ahol az akupunktúra a mindennapok része, 12 körül hagyományosan fél óra pihenőt tartanak, ami jelentősen csökkenti a szívinfarktus veszélyét, különösen idős korban.

Délben erősödik a gyomorsav-termelődés, készen állunk egy finom ebéd elfogyasztására.

13-15 óra között: lassul a vérkeringés, az energiák a vékonybélben koncentrálódnak, csökken a fájdalomérzékelés is, ezért ilyenkor érdemes a fogorvoshoz bejelentkezni. A vékonybél az immunrendszer legfontosabb része, ezért a frissen készült meleg ebéd alapvetően hozzájárul az immunrendszer karbantartásához.

15-17 óra között: a húgyhólyag dolgozik a legintenzívebben, ezért ekkor javasolt leginkább a bőséges folyadékfogyasztás. A gyógyteákkal történő méregtelenítésnek is ez a leghatékonyabb időszaka. Szervezetünk ilyenkor újra ereje teljében van, tehát tanulhatunk, sportolhatunk, dolgozhatunk teljes energiabedobással.

17-19 óra között: A vese és az életerő kapcsolata közismert. A vese tárolja a velünk született életerőt, mely – egészséges életmód esetén – az életközépig stabil szinten marad, ezután azonban folyamatosan fogy és minden nap tennünk kell valamit megőrzéséért és csökkenésének lassításáért. A vese energiájának megőrzéséért kerülni kell a túl nehéz, zsíros, sós vacsorát, s maximuma idején nem szabad nehéz fizikai munkát végezni vagy szexuális életet élni. Jó hatású a vese-meridián melegítése, a masszázs és az akupresszúra. Vérnyomásunk ilyenkor csökken, szívműködésünk lassul, s fontos megpihenni a napi munka közben.

19-21 óra között: a szívburok ekkor éri el maximumát, mely jól támogatható a szívburok-meridián és a rajta található akupunktúrás pontok masszírozásával, ütögetésével. A fizikai erőfeszítés és sport ilyenkor már nem javasolt. Ajánlott viszont a séta, amely az oxigén-ellátás megnövelésével nagyon hasznos a szívburok egészsége számára. Energiapályáink lelassulnak, felkészülünk az éjszakai pihenőre, érzékeink kifinomulnak.

21-23 óra között: a hármas melegítő időszakában testünk és lelkünk nyugalomra, pihenésre vágyik, teljesítőképességünk erőteljesen csökken, ez a legpihentetőbb alvás ideje, így nem javasolt testileg és szellemileg aktív tevékenységet végezni. A hármas melegítő feladata, hogy a légzés, az evés és az ivás során a szervezetünkbe jutó, a tüdő és a gyomor által felvett energiákat a test többi részébe irányítsa, s az energiákat kiegyensúlyozza.

A kínai orvoslás szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energiakeringése harmonikus. Ez az energia a vitalitást, életerőt jelenti.

Az energiakeringés akadályoztatása betegséghez vezethet, érdemes tehát figyelemmel kísérni biológiai óránkat.

A biológiai óra ismerete és használata közelebb visz bennünket az egészséges napi ritmus és a harmonikus energiakeringés kialakításához, mely a hosszú élet titka.

 

Az agy központi órája irányítja a szervekben működő segédórákat

Ez a bolygónk mozgásához igazított időzítőrendszer az úgynevezett Cirkadian ritmus, amelynek a kutatásáért Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young Nobel díjat kapott.

A másik nagyon fontos endogén ritmusunk a Cirkadian ritmus

Biológiai órák az egész testben működnek, ezért termelődik az alvás idején a Melatonin nevű hormon, étkezési időben az emésztőenzimek, és ezért vagyunk éberek a nap legaktívabb szakaszában.

A  biológiai órák kutatása a 20. század második felében indult be. Mára tudjuk, hogy a molekuláris Cirkadian óra már egyetlen sejtben is működőképes („sejtautonóm”).

Ugyanakkor, a sejtek egymással kommunikálva képesek szinkronizált elektromos jelzéseket kibocsátani. Ezek az agy belső elválasztású mirigyeire hatást gyakorolhatnak, melyek így periodikusan hormonokat bocsátanak ki. Ezen hormonok receptorai a testben elszórva többfelé megtalálhatók, és szinkronizálják az egyes szervek saját periférikus óráit. Ezért lehetséges, hogy a szem által észlelt, időre vonatkozó információ az agyban lévő órához utazik, és azon keresztül a test többi része is szinkronba kerül. Ezen az úton hozza összhangba belső biológiai óránk pl. az alvás-ébrenlét, a testhőmérséklet, a szomjúság- és éhségérzet időzítését is.

A világosság-sötétség ciklus hatása

A Cirkadian ritmus kötődik a világosság és sötétség váltakozásához. A hosszabb időre teljes sötétségben tartott állatok (vagy emberek) előbb-utóbb szabadon futó ritmusra térnek át. Minden eltelt „nappal” az alvási ciklus eltolódik előre vagy hátra, attól függően, hogy az endogén periódusidő rövidebb vagy hosszabb 24 óránál. A környezeti stimulánsokat, amik mindennap újraindítják a Cirkadian ritmust, zeitgebernek (ném.: „idő-adó”).

Az ember Cirkadian ritmusa szabályozza a tobozmirigy Melatonin-kiválasztását, illetve a test belső hőmérsékletét

A fényhatás újraindítja a biológiai órát. Az időzítéstől függően a fényhatás előrébb hozhatja vagy késleltetheti a Cirkadian ritmust.

Czeisler MD, PhD, Harvard) úgy találták, hogy különböző korú egészséges felnőttek Cirkadian periódusa szűk keretek között ingadozik: 24 óra 11 perc ± 16 perc. A Cirkadian óra minden nap hozzáigazítódik a Föld 24 órás forgási periódusához.

Humángyógyászati vonatkozások

Az orvosi kezeléseknek a Cirkadian ritmussal való összehangolása jelentősen megnövelhetné azok hatékonyságát, és csökkenthetné a gyógyszer toxikusságát és a fellépő mellékhatásokat.

Több kutatás kimutatta, hogy a napközbeni rövid alvás nem befolyásolja a normál Cirkadian ritmust, mégis alkalmas a stressz csökkentésére és a produktivitás javítására.

Mit nevezünk Cirkadian ritmuszavarnak?

Azokat a 24 órás életritmusokat, amelyek szabályozzák az alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását és számos egyéb életfolyamatot, Cirkadian ritmusnak – vagy biológiai órának – nevezzük. A Cirkadian ritmust a napfény és a szervezet saját belső időmérő rendszere vezérli úgy, hogy a ciklusok napról napra szabályos ritmus szerint ismétlődhessenek. Ha a biológiai óra működése huzamosabb ideig eltér a szervezet számára ideálistól, Cirkadian ritmuszavarról beszélünk.

A Cirkadian ritmusok szerepet játszanak az éberséget szabályozó agyi központ működésében is. Az alvás-ébrenlét ciklus megfordulása pedig az urémia (nagyon komoly veseelégtelenség) , azotémia ( nitrogén tartalmú vegyületek felszabadulása a vérben , veseelégtelenség egyik tünete ) vagy akut veseelégtelenség jele, illetve komplikációja lehet.

  • csökkent teljesítmény, reakcióidő, növekvő depresszió és szorongásos betegség rizikó,
  • túlsúly v. elhízás; magas vérnyomás, szívbetegség rizikó növekedés;
  • immunvédekezés csökkenése, fokozott diabétesz rizikó)

Az alvás hiánya akár súlyos károsodásokat is okozhat: növeli a szív-és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni, kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás. A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is, ebéd és vacsora előtt, ezek ugyanis felboríthatják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, stroke alakulhat ki. Nyilván egy kéthetes nyaralás alatti alvási zavar még nem okoz súlyos károkat, de azoknál, akiknek a természetes biológiai órája nem áll szinkronban a munkaidejükkel, mert éjszakáznak vagy hajnalban kelnek, sokkal nagyobb a betegségek, elsősorban cukorbetegség, vagy szív- és érrendszeri rendellenességek kockázata” – (mondja Gellér professzor.)

A biológiai óraátállítás megkönnyítése és az alvás-ébrenlét zavarainak gyógyszeres kezelésében eredményesen alkalmazzák a Melatonin, az alvásciklust irányító hormont. A 24 órás életritmus csúsztatására és a belső óra átállítására szintén hatékony módszer a fényterápia, ami elősegíti az alvásciklus előre hozását vagy késleltetését Az alvás-ébrenlét jelentősége tehát felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart Cirkadian ritmussal,

Mi okozza a Cirkadian ritmuszavart?

Szervezetünk biológiai óráját egyaránt negatívan befolyásolják az életkorral összefüggő változások, egyes betegségek, és a környezetünkből eredő ingerek, mint az éjszakai és a váltott műszakban történő munkavégzés, az időzónaváltás és az alvás kárára meghosszabbított ébrenlét (televíziózás, számítógépes időtöltések).

Az űrhajósoknál is megfigyelték a megváltozott körülmények káros hatásait, a felszállás előtt pedig már az 1990-es évektől a karanténba vonult asztronautákat meghatározott időpontokban és ideig erős fényhatásnak kitéve igyekeztek a kilövéshez, illetve az űrhajón végzett tevékenységekhez optimalizálni Cirkadian ritmusukat. Az újabb űrhajók világításának tervezésénél is figyelembe veszik a Cirkadian ritmust, a földi nappal-éjszaka ciklust imitáló rendszereket építve be, ami jó hatással van az asztronauták állapotára.

Vannak más endogén( belső ) ritmusaink is Az egyik ilyen ritmusunk például a sejtek programozott halála, az apoptózis.

programozott sejthalál A szervezeten belül vannak olyan sejtek, amelyeknek az a feladata, hogy elpusztítsák a külső fertőzés – vírus, baktérium stb. – által megtámadott, vagy az elöregedő sejteket. Ezeket a sejteket “natúrral killer” (“természetes gyilkos”), rövidítve NK sejteknek hívjuk. Ezek minden egyes sejttől megkérdezik a jelszót, a személyi számot, ami egy a sejt felszínén megjelenő és mindig újratermelődő fehérje, mely csak arra az egyetlen emberre, élőlényre jellemző és senki másra. Ha ez eleve hiányzik, vagy a sejt már képtelen újratermelni, akkor ezt a sejtet elpusztítják. Ha a szervezetbe idegen sejtek, például baktériumok jutnak, akkor amennyiben a szervezet tudja, mivel a korábbi fertőzés során már “megtanulta”, a védekezés módját, a betolakodót gyorsan felismeri és elpusztítja. Így működik az immunrendszer, ami életünk minden percében megvéd minket a környezetünkben jelen levő fertőző baktériumokkal, vírusokkal szemben. Naponta sok millió sejt pusztul el bennünk azért, mert belsejébe vírus jutott. Ezek a sejtek egy genetikailag kódolt mechanizmus segítségével képesek elpusztítani saját magukat, ún. „öngyilkosságot” követnek el.

Az autofágiáról már írtam  Jelentősége azért van itt, mert ha a programozott

Ha a sejthalál bármilyen okból nem megy végbe akár túlságosan nagy számuk miatt, akár a takarításra képes sejtek (természetes gyilkos sejtek) csökkent vagy hiányos működése miatt – a szervezet nem tudja teljes mértékben, például eltakarítani, akkor ezek a sejtek szétesnek és gyulladás keletkezik.Az autofágia folyamatának tudatos befolyásolása, javítása azt jelentené, hogy egyszerre késleltetnénk az összes időskorra jellemző betegség kialakulását, az izom és ízületi fájdalmaktól kezdve a rákon, a cukorbetegségen át a Parkinson- vagy Alzheimer-kórig. Ez pedig elméletileg lehetővé tenné az egészséges öregkor tartamának jelentős meghosszabbítását. -/20-30 százalékos élettartam-növekedés/

A tápanyagok hasznosulásának  ritmusa:

Minden szervnek és minden sejtünknek külön biológiai órája van.Egyes tápanyagok is biológiai ritmusban kerülnek felhasználásra.

Erre a ritmusra találtak bizonyítékot a Genfi Egyetem kutatói és társaik most arra jöttek rá, hogy az izomsejtek a nap más-más szakaszaiban eltérő összetételben tartalmazzák a különböző zsírokat. A jelenség mögött az izomsejtek biológiai órájának működését feltételezték, a bizonyításhoz önkénteseket kértek fel. A résztvevők központi óráját úgy hangolták össze, hogy megkérték őket, a tesztek előtt egy héten át kövessenek mind azonos alvási-étkezési időbeosztást.

A vizsgálat alatt négy óránként minden alanytól kis mennyiségű combizommintát vettek és elemezték a sejtek zsírösszetételét. A tesztek alapján egyértelmű volt az összefüggés a napszak és a zsírösszetétel között – mondta Howard Riezman, a Genfi Egyetem biokémikusa, aki Charna Dibnerrel, az egyetem belgyógyász kutatójával együtt koordinálta a vizsgálatokat. Mivel azonban az alanyok zsírösszetétele lényegesen eltért egymástól, további kutatásra volt szükség, hogy megerősítsék az eredményeket.

Köze lehet a cukorbetegséghez

Második lépésként laboratóriumi kísérleteket végeztek. Emberi izomsejteket tenyésztettek, központi óra hiányában mesterségesen, a szervezet egy jelzőmolekuláját használva hozták őket összhangba. A zsírösszetétel szabályszerű időközönként változott, hasonlóan ahhoz, amit az első vizsgálat résztvevőinél megfigyeltek. Amikor az órát leállították, vagyis a működését kiváltó gént blokkolták, akkor nagyrészt megszűnt a zsírösszetétel szabályszerű változása.

A felfedezett mechanizmusról úgy vélik, a sejtek inzulinérzékenységét segít szabályozni. A zsírok, vagyis a lipidek a sejthártya alkotórészeiként befolyásolják, mennyire képes egy molekula behatolni a sejtbe vagy kijutni onnan. Ha a zsírszerkezet megváltozik, az hatással van az izom hormonérzékenységére, és arra is, hogy mennyire képes vércukrot felvenni. Ha alacsony az izom inzulinérzékenysége, az úgynevezett inzulinrezisztenciához vezet, ami a 2-es számú diabétesz előzménye.

“A tanulmány a cirkadiális ritmus, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggésére utal. Ha a kapcsolatot sikerül bebizonyítani, azzal a cukorbaj új kezelési lehetőségei dolgozhatók ki” – mondta Charna Dibner.

A Genfi Egyetem kutatócsoportja – együttműködve a Bathi, a Lyoni, a Surreyi Egyetemmel, a Lausanne-i Műszaki Egyetemmel és a Nestlé Egészségtudományi Intézetével – az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tette közzé az eredményeit.

Életrimusunk egészséges, ciklikus kialakítása rendkívűl fontos, ha visszaszeretnék fordítani a betegségeket az öregedéssel járó állapotokat és vitallitásra új erőre szeretnék kapni.

Az 50+ Erőnlét Programban lehetőség van egy új ritmus kialakítására és egy új életmód kialakítására, amely képes néhány évtizeddel meghosszabítani az egészségben töltött évek számát.

Szívesen látlak a programon Téged is !

Jó egészséget mindannyiunknak !